Írta: Bálint Sándor
Rajzolta: Dudás László
A gőzhajtású kerékpárokkal kapcsolatos próbálkozások bizony nem hoztak átütő sikert, más erőforrásra volt szükség. A múlt század második felében már eredményesen kísérleteztek az úgynevezett „belsőégésű” motorokkal. Például az olasz Murnigotti készített egy kis kétütemű motort, és ezt 1879-ben saját építésü kétkerekü járművébe szerelte, de hasonló kísérleteket folytatott az angol Butler1884-ben, a francia Beau de Rocas pedig már az 1860-as években.
Ezek a próbálkozások azonban a feledés homályába vesztek, a járművek elpusztultak. Mindez nem így történt a német Gottlieb Daimler és munkatársa, Wilhelm Maybach konstrukciójával. A Daimler úgynevezett „lovagló kocsijának” szabadalma megmaradt, sőt kísérleti jármű is készült, de ez 1902-ben elégett. Később ezt a „kocsit” sokan motorkerékpárnak nevezték. E különlegességet egy 0,5 LE-s (0,3 kw) petróleummotor hajtotta 6 vagy 12 km/h sebességgel, attól függően hogy a hajtószíjat melyik áttételre helyezték.
Folyt. Köv. Millet, 1893.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése